Akadálymentes
verzió
"Első szatmári ivóvízminőség-javító projekt"

Projektinformáció

 

Első Szatmári Ivóvízminőség-javító Projekt
KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0016

"Ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukcióban
megvalósítandó projektek támogatása"

A projektben érintett települések az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén, a Baktalórántházai, Mátészalkai és Nyírbátori kistérségekben, jól körbehatárolható területen helyezkednek el. Az érintett települések az Első Szatmári Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás tagjai.

A vizsgált térség érintett települései Hodász, Kántorjánosi, Nagydobos, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírkáta, Nyírparasznya, Őr, Rohod, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás és Vaja. A települések teljes területükkel vesznek részt a társulásban.

A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA

1998 novemberében kiadásra került az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv, amely 1998. december 25-én lépett hatályba. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország élt az irányelvben biztosított azon lehetőséggel, miszerint rendkívüli körülmények esetén és földrajzilag meghatározott területekre vonatkozóan a tagállamok kérhetik a Bizottságtól a határidő meghosszabbítását. Ennek megfelelően Magyarország azt vállalta, hogy 2006. december 25-ig műszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke magasabb a megengedettnél, 2009. december 25-ig vállalta továbbá az ammónium, valamint a 10 μg/l-nél magasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is.

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló közösségi irányelv teljesítését szolgáló hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze (amelyet időközben módosított a 47/2005. (III. 11.) kormányrendelet valamint a 65/2009 (III.31.) kormányrendelet). A rendelet és mellékletei - a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően - településenként mutatják be a határérték feletti ivóvíz-minőségi paramétereket, illetve a 2006-ig és 2009-ig tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket.

A fenti célok elérése érdekében Magyarország ivóvízminőség-javító programot dolgozott ki először országos szinten, majd régiós szinten, ill. ezek kialakítása folyamatban van.
A tervezett műszaki beavatkozások során, azokon a szennyező komponenseken kívül, amelyekre a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet 2006 ill. 2009. év végéig előírta a határérték alá csökkentést, a többi szennyező komponens (pl. vas, mangán, nitrát, stb.) hazai és uniós előírásait is biztosítani fogják a Projektek, azaz teljes ivóvízminőség-javítást fognak eredményezni a Projektekbe bevont települések esetében.

A projekt műszaki tartalma - mindezek mellett - a kitermelt víz kezelésére irányuló beavatkozásoknál, a vízkezelést biztosító művek technológiai fejlesztésénél bővebb: a vizsgálatok eredményeitől függően megoldást jelenthet más vízbázisra való áttérés, ill. más vízellátó rendszerre történő csatlakozás is. A fentieken túl további fejlesztési igényt generál az elosztóhálózatok jelenlegi műszaki állapota: további ráfordítások szükségesek annak érdekében, hogy a vízkezelő műveket elhagyó, szolgáltatott víz megfelelő minőségét megtartva jusson el a fogyasztókhoz.

Így a projekt keretein belül kerül előirányzásra a települési elosztóhálózatok (meghatározott mértékű) rekonstrukciója is, melyek lehatárolásánál két körülménynek van meghatározó jelentősége:

  • az egyik követelmény alapvetően műszaki megfontolásokból fakad, és lényegét tekintve abban foglalható össze, hogy a megalapozott rekonstrukciós igények azon köre képezheti a projekt részét, melyek közvetlenül, és egyértelműen a vízminőségi beavatkozások eredményeinek hosszú távon való fenntartását szolgálják, míg
  • a másik meghatározó jelentőségű korlát lényegében finanszírozási jellegű: a KEOP pályázati felhívásban és útmutatóban foglaltak szerint az elosztóhálózatok rekonstrukciójára fordított költség nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 % -át.

A fentiekben - elvi szinten összefoglalt - célok elérését szolgálja az Észak-Alföldi Régió Ivóvíz-minőségjavító Programja II/2. ütem elnevezésű projekt, melyre vonatkozóan az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. - FŐMTERV - MÉLYÉPTERV - ÖKO Zrt. konzorcium és az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. között jött létre szerződés határozza meg az elvégzendő feladatokat.

A munkavégzés az alábbi szakaszokból áll:

  1. A II/1. előkészítési szakaszban készült Helyzetfeltárás adatbázisának megismerése és értékelése,
  2. Előzetes műszaki-gazdaságossági elemzés - megvalósíthatósági előtanulmány (MET)- elkészítése, racionális fejlesztési alternatívák lehatárolása, javaslattétel a további tervezési feladatokra,
  3. Elvi engedélyes tervdokumentációk elkészítése, az engedélyek megszerzése,
  4. Vízmű rendszerenként Megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése a 104/1998. (V.22.) Kormányrendelet szerint, javaslattétel a megvalósítandó műszaki megoldásokra,
  5. A szükséges Környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítése, környezetvédelmi engedélyek beszerzése, környezeti hatások nem-műszaki összefoglalójának elkészítése vízmű-rendszerenként,
  6. EU tartalmi követelmények szerinti Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése részprojektenként,
  7. Pénzügyi és Költség-haszon Elemzés elkészítése részprojektenként,
  8. Kohéziós Alap Támogatási Kérelem elkészítése,
  9. A Projekthez kapcsolódó PR tevékenységben való közreműködés,
  10. Egyeztetések a Projekt előkészítésében, elfogadásában állásfoglalásra illetékes hazai partnerekkel és az engedélyező hatóságokkal,
  11. Rendelkezésre állás és közreműködés a Projekt tartalmi véglegesítését és az EU támogatási döntést megalapozó egyeztetéseken.

A Pályázat előkészítése 2006 júniusában kezdődött, azonban a KEOP 1.3.0 Ivóvíz útmutató 2008-ban került kiadásra, így az előkészítés során nem kerülhettek figyelembevételre az Útmutató sajátosságai.
A Pályázati Útmutató alapján a 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat "az EU-támogatásra számot tartó, 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról" jogszabály hatálya alá tartozó Projektek esetén alkalmazandó előírásoknak megfelelően készült el a jelen dokumentáció. A Pályázat előkészítése az 5. pont "A szükséges Környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítése, környezetvédelmi engedélyek beszerzése, környezeti hatások nem-műszaki összefoglalójának elkészítése vízmű-rendszerenként" egység után került alkalmazásra.

A jelen dokumentáció megfelel a KEOP 1.3.0 Ivóvíz Útmutató követelményeinek.
A műszaki tartalmat megalapozó tervezési munkát a 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltak szerint végeztük el.

A tervezési folyamat első lépéseként a Tervező felülvizsgálta a rendelkezésre álló Helyzetfeltáró tanulmányokat, helyszíni egyeztetések és egyéb forrásokból eredő adatokat, információkat gyűjtött, azok realitását vizsgálta, szükség szerint pontosításokat hajtott végre.

Második lépésként, a rendelkezésre álló információk és helyszíni egyeztetések alapján felvázolta a lehetséges, egyes vízellátó rendszerekre vonatkozó, ivóvíz minőségét javító műszaki beavatkozásokat. A vizsgálat eredményeként Megvalósíthatósági Előtanulmányok (továbbiakban MET) készültek, melyek az előzetes műszaki tartalmak költség és kockázatelemzését is tartalmazták. Az elkészült MET-ek a területileg illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottsága (TVT) elé kerültek beterjesztésre (első körös egyeztetés). A TVT határozatában javaslatot tett a továbbtervezendő műszaki megoldásokra vonatkozóan.

A folyamat harmadik szintjén a TVT által reálisnak tekintett műszaki megoldásokra Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokumentációk (EVET) készültek, a korábbi adatok, információk újbóli személyes egyeztetése, terepbejárások mellett.
A felmértük a Vezetékhálózati Rekonstrukciós igényeket, lehetőségeket és többszöri Megbízói egyeztetés után végegesítette, teljesítette a Rekonstrukcióra vonatkozó feladatrészt.

A munka negyedik lépéseként az elkészített elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentációk és a FETIKÖTEVIFE által kiadott elvi vízjogi engedélyek birtokában került sor a Megvalósíthatósági Tanulmánytervek (MT) készítésére. A vizsgált változatok a TVT által továbbtervezésre javasolt, Elvi Vízjogi Engedéllyel rendelkező műszaki megoldások, adott tervezési területet teljes egészében lefedő kombinációiból kerültek meghatározásra. A megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítése, az abban lefolytatott gazdaságossági vizsgálat a 104/1998. számú Kormány rendeletben foglaltaknak megfelelően történt, egységes fajlagos piaci árak figyelembevételével.

A tervezési alapinformációk a vízmű üzemeltetőjétől és az Önkormányzattól kapott „Információs lap”-ból, valamint az érintett területre elkészített előzetes megvalósíthatósági tanulmányból (EMT) származnak.

Ezeket az információkat az üzemeltető műszaki kapcsolattartó szakembereivel lefolytatott egyeztetések során pontosítottuk. Helyszíni bejárásokat tartottunk az érintett vízműtelepeken. Egyeztető megbeszélést folytattunk az önkormányzatokkal és az üzemeltetőkkel. További tervezési alapelv, hogy olyan komplex megoldásokat kell kidolgozni, amelyek a víz valamennyi jellemzőjére vonatkozóan teljesítik a rendelet előírásait.