Akadálymentes
verzió
"Első szatmári ivóvízminőség-javító projekt"

Gyakran Ismételt Kérdések

 

Milyen dokumentumok szabályozzák az ivóvízre vonatkozó minőségi előírásokat?
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségét az Európai Unióban a 98/83/EK Irányelv határozza meg, melynek alapja a WHO ajánlása. Az Irányelv előcsatlakozási időszakunk jogharmonizációja keretében az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló – a 47/2005. (III. 11.) Korm. rendelettel módosított – 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet formájában került máig hatályos jogszabályként Magyarországon bevezetésre.

 

Mennyire felel meg a magyar ivóvíz a nemzetközi előírásoknak?
Magyarországon már a csatlakozás előtt is az EU-előírások jelentették a mércét, vagyis nem álltunk rosszul korábban sem ivóvízminőség szempontjából. 1998-ban azonban tovább szigorították a határértékeket, az arzénét például ötven mikrogramm/literről tízre. Ugyanígy probléma a bór, a fluorid és a nitrit határértéket meghaladó mennyisége. Mivel az ivóvízminőség-javítás szükségessége Magyarországon kilencszáz települést és több mint kétmillió embert érint, haladékot kaptunk az uniótól, és elindítottuk az Ivóvízminőség-javító Programot.
Egyik legkomolyabb egészségügyi kockázatot jelentő probléma az arzén határértéket meghaladó koncentrációban való jelenléte. Ez Magyarországon körülbelül 2,5 millió – első sorban az Alföldön élő – embert érint.
Az Európai Unió 98/83/EK Irányelvében meghatározott egészségügyi határértékektől való eltérést a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet településekre lebontva tartalmazza.

 

Miért változik a vízdíj mértéke településenként, illetve víz-szolgáltatónként?
A díjak mértékét befolyásoló tényezők:
A díjak mértékét befolyásoló tényezők különböző csoportokba sorolhatók, így beszélhetünk objektív műszaki, közigazgatási, jogi adottságokról, illetve szubjektív tényezőkről.
A tényezők e csoportjai tulajdonképpen függetlenek a szolgáltatótól, más üzemeltető esetén is hasonló feltételeket jelentenek a díjképzés során. A műszaki adottságok között találjuk például a rendelkezésre álló vízbázisok minőségét, amely meghatározza a tisztítási technológiát. Lényeges szempont a vízbázisok távolsága, a kutak mélysége is, hiszen ez jelentősen befolyásolja a víztermelés, szivattyúzás, vízkezelés, -elosztás energia- és anyagigényét. A helyi adottságok közül domináns tényezők: a domborzat, az adott település lakosainak száma, a szezonalítás, vagyis ha adott éven belül eltérő mennyiségi igényeket kell kielégíteni. Az eddig felsoroltakhoz hasonlóan a vízmű társaságoknál foglalkoztatottak munkabére és közterhei, gazdasági szabályozókból eredő adottságok: pl. adók valamennyi szolgáltatóra egységesen vonatkoznak.
A szubjektív tényezők köré sorolható a jelenlegi szabályozás alapján a felújítások fedezetének megteremtése, vagy elhanyagolása az árhatósági jogkört gyakorló települési önkormányzatok döntésétől függően.
A díjat befolyásoló tényezőknek van még egy csoportja, amely azonban már csak az adott szolgáltatóra jellemző. Ezt a csoportot a szolgáltatás minőségének nevezhetjük. Ide tartozik például a vízmérés és számlázás pontossága és megbízhatósága, a karbantartás rendszeressége, a hibaelhárítások gyorsasága, a hatékonyan működő ügyfélszolgálat, a szolgáltatás biztonsága, a szakemberek képzettsége, felkészültsége. Ezek a tényezők, noha alapvetően befolyásolják a szolgáltatás biztonságát, és minőségét, a fogyasztói elégedettséget, mégis kisebb hatással vannak a díjak nagyságára, mint a fenti tényezők.

 

A jobb minőségű ivóvíz jelent-e majd vízdíjemelkedést?
A közüzemi vízművek által szolgáltatott ivóvíz minősége a következő években az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásával párhuzamosan fokozatosan javul majd az érintett településeken. Az ivóvízminőség-javító beruházások természetes következménye a szolgáltatási díj növekedése, hiszen jelentős fejlesztések mennek végbe, továbbá növekednek a fenntartási és üzemeltetési költségek is. Ráadásul csak olyan fejlesztéseket lehet uniós forrásokból támogatni, amelyek hosszú távú fenntarthatósága igazolható. A díjszínvonal várható emelkedésének azonban más okai is lehetnek. Sok helyen az ellátásért felelős önkormányzatok nem gondoskodtak eddig megfelelő mértékben a szükséges rekonstrukcióról, mely így országos szinten nagymértékben felhalmozódott, és ütemezett megvalósítása nem tűr halasztást. Ugyancsak díjnövelő tényező lehet a sérülékeny vízbázisok védelmének megoldása – mely szintén önkormányzati feladat –, a biztonságba helyezést követően pedig a biztonságban tartás.

A díjak növekedésére kihatással van továbbá az anyag- és energia-, valamint a bérköltségek emelkedése is.

 

Milyen magyar és EU-s támogatási források állnak rendelkezésre az ivóvíz minőség javítására?
2004 előtt az úgynevezett előcsatlakozási alapok közül az ISPA program feladata volt a felzárkóztatás, gazdasági és társadalmi kohézió megteremtése a régi és az újonnan belépő tagállamok közt, a környezetvédelmi és közlekedési irányvonalak területén. A csatlakozás – 2004. május 4. – óta valamennyi projektet Kohéziós Alap-projektnek nevezünk.

Az ivóvízzel kapcsolatos feladatok megoldásához a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) “Egészséges, tiszta települések” prioritási tengelye kínál forrást 2007 és 2013 között. A hétéves keretben a súlyosan veszélyeztetett vízbázisok esetén 8,87 milliárd, az ivóvízellátás minőségének javítására 168,31 milliárd forint áll rendelkezésre.
Ebből a keretösszegből a tervezett ivóvízminőség- javító projektek elszámolható részei minimum 50, maximum 90%-ban finanszírozhatóak.
Ezt egészíti ki az önerő-támogatási alap, mely 2008-ban mintegy 4,5 Mrd Ft volt és 2009-ben emelkedik.
A KEOP első kétéves akciótervének „Egészséges, tiszta települések” prioritási tengelyéhez kapcsolódóan a KEOP-1.3.0 Ivóvízminőség-javítás pályázati felhívás 2007 szeptemberében jelent meg. A kétfordulós pályázat 1. fordulójában előkészítésre, a második fordulóban megvalósításra lehet vissza nem térítendő támogatás iránt pályázatot benyújtani.
A támogatható tevékenységek fő műszaki tartalma értelemszerűen új vízbázis kialakítása, helyi vízkezelés megoldása, térségi vízellátó rendszerek fejlesztése lehet. E mellett a költségek projektszinten maximum 20%-a mértékéig az ivóvízhálózat rekonstrukciója is támogatott.
A programok előkészítése befejezését követően benyújtásra kerülhetnek a Kohéziós Alap támogatás iránti kérelmek a már közvetlenül a KEOP-1.3.0 Ivóvízminőség- javítás támogatási konstrukció keretében meghirdetett pályázat második fordulójára.

 

Mennyivel támogatja a projektet az Európai Unió, mennyit fizet az önkormányzat, mennyit fizetek én?
A projektet az Európai Unió és a Magyar Állam 100 %-ban támogat a Kohéziós Alapból a Környezet és Energia Operatív Program keretében. A lakosságnak nem kell hozzájárulást fizetnie.

 

Helyreállítják-e a rekonstrukció után az utat és az én telkemet is?
Minden elvégzett munkához hozzá tartozik a környezet helyreállítása, legalább olyan állapotra, mint amilyen volt. Tehát a tulajdonos saját telkén is és a közterületen is. A megbontott utat is helyreállítják az egyes építési szakaszok elkészültével.

 

A rekonstrukció kapcsán aszfaltos utat is kapunk?
Az Uniós támogatás csak az úthelyreállítást engedélyezi. Tehát, ha kavicsos volt az út azt úgy állítják helyre, ha aszfaltos volt azt vissza aszfaltozzák.

 

Ki ellenőrzi Magyarország vízkészletének felhasználását?
A vízgazdálkodás állami feladat. Az a tudatos emberi tevékenység, amelynek segítségével a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való – optimálisra törekvő – összehangolását igyekszünk elérni, tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási beavatkozások révén. Beletartozik minden olyan emberi tevékenység, amely a természetes vizeket érinti és amely összeköti a természetben és a társadalomban végbemenő vízkörforgást.
Alapvetően a vízgazdálkodás a vízigények hosszú távú kielégítésére irányuló törekvést jelent és döntően a vízkészletekkel való gazdálkodást jelenti.
A vízgazdálkodási feladatok ellátásáért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) – területi szervei útján gyakorolva – felel, miközben együttműködik a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériummal (MVM) – ahová 1998-ban az ún. területi vízgazdálkodás feladatainak nagy része (öntözés, mezőgazdasági belvíz kárelhárítás, vízi társulatok felügyelete stb.) átkerült – és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal (amely a fontos vízgazdálkodási feladatokat végző önkormányzatokat felügyeli).
A KvVM területi szervezetei – a környezetvédelmi felügyelőségek és vízügyi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok– elsőfokú hatósági feladatokat látnak el. A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szerepét az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség tölti be.
A települési ivóvízellátásért felelős az önkormányzat, mint mennyiségi, mint minőségi szempontból az Önkormányzati Tv. 9. § 4. bekezdése előírása alapján

 

Hogyan lehet csökkenteni a vízfogyasztást a háztartásokban?
A lassan csöpögő csapok, amit véletlenül nyitva felejtettünk vagy nem csináltatunk meg egy nap alatt akár 40-120 liter vizet folyatnak el. A csapból csöpögő víz a lefolyón keresztül elfolyó pénz, hiszen az elpazarolt víz miatt magasabb vízszámlát kell fizetni.
Rajtunk múlik, hogy hogyan spórolunk a vízszámlánkon. Néhány ötlet a takarékoskodáshoz:
Általános víztakarékossági tippek

•    Ne folyassa feleslegesen a vizet: kézmosásánál, borotválkozásnál csak annyit engedjen, amennyit felhasznál.
•    Zuhanyozzon, fürdés helyett.
•    Zuhanyrózsának olyan rózsát válasszon, ami keveri levegővel a vizet, így kevesebb vízzel is ugyanazt érheti el.
•    Évente egyszer zárjon el minden vízfogyasztót egy órára. Jegyezze fel az elején és a végén a vízóra állását. Ha nem egyeznek, valahol ereszt a vízhálózat!
•    A mosógépet csak ruhával teli kapcsolja be, negyedig-félig rakva pazarlás beindítani.
•    Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjon folyóvizet, csak az öblítéshez.
•    A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztítását is álló vízben célszerű kezdeni, a tisztítás befejező fázisát folyó vízben megoldani.
•    Az egyik legnagyobb vízfogyasztó a WC tartály
•    A tartályt cserélje ki víztakarékosra.
•    Ha régi tartálya van, rakjon bele pl. egy műanyag palack vizet. Így kiszorítja a víz térfogatát, kevesebb víz is elég lehet az öblítéshez.
•    Ha van kútja, abból is feltöltheti az öblítő tartályt. Jobb, mint a drága ivóvizet használni erre.
•    Csepegő víz
•    Csepegéstől függően akár több köbméter víz is kárba vész. Ez nem csak a vízkészletünknek, hanem a pénztárcánknak is elég megterhelő lehet.
•    A csepegő csapot zárja el rendesen, vagy ha hibás javítsa, javítassa meg.
•    Csöpöghet az öntözőcső is, itt a csatlakozásokat kell meghúzni, a hibás részt levágni, vagy tömíteni.
•    Locsolás
•    Ha van kútja, azt használja! Ha a kútvíz ivásra, fürdésre nem alkalmas, locsoláshoz még megfelelő lehet.
•    Gyűjtse az esővizet, ez lágy víz, a növényei is jobban szeretik.
•    Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket takarja le avar-faforgáccsal. Az így létrejött talajtakarónak köszönhetően ritkábban nő a gyom, a talaj kevesebbet párologtat, így kevesebb locsolásra lesz szükség.
•    Öntözzön inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás.
•    Építsen ki csepegtetős öntözőrendszert, így hatékonyabbá válik az öntözés.